A manhattani Jazzmania volt a leghosszabb időn keresztül üzemelő loft klub New Yorkban (1975-1984). Tíz éven át heti öt este tartottak itt koncerteket. A koncert kedvéért rengeteg lépcsőt megmászó közönség többnyire a szőnyegre tett párnákon vagy kereveteken ülve hallgatta az előadásokat. Ráadásul Mo Morgen jazzmuzsikus 1976-77-ben háromnapos, 24 órán át tartó fesztiválokat is szervezett a stilárisan nyitott loftban, mely az avantgarde és az etnojazz, a big band zene és a straight ahead zenék iránt egyaránt érdeklődött. Szintén Morgen szervezte meg 1978-79-ben az első NYC Brazilian Jazz Festivalokat. A Jazzmania 1984-ben zárt be, amikor loftellenes törvények léptek életbe New Yorkban. Morgen közben multiinstrumentalista lett: játszott tenor- és baritonszaxofonon, klarinéton, valamint basszusklarinéton – utóbbi lett fő hangszere a 80-as években, amikor all-star zenekaraival többek között a Blue Note klubban lépett fel. Zenekaraiban feltűnt például Perry Robinson, Mark Whitecage és Eddie Daniels. A fellépéseket egy Blue Note album követte 1984-ben, melyet a Van Gelder Stúdióban rögzítettek. A későbbi években Morgen kedvenc hangszere az Eb hangolású szopraninoszaxofon lett. Az 1990-es években Morgen már Floridában élt, Miamiben nyitotta meg MoJazz Café nevű legendás klubját. Itt helyi zenészek kaptak fellépési lehetőséget, de a hely népszerűsítette a brazil és latin jazzt is. A jazzkávézó 1997-ben zárt be. Morgen más miami helyszíneken folytatta a zenélést. Ma is Florida egyik jazznevezetességének számít, és frissen beválasztották az állam „Jazzpantheonjának” tagjai közé.