•  

  •  

  •  

  •  

  •  



December 29-ei döntés alapján a Könnyűzenei Kollégium 46,9 millió Ft-ot ítélt oda a Jazzart Közcélú Alapítványnak, ami a Budapest Jazz Club alapítványa. Ők rendezhetik meg a jazz koncerteket a Raktárplusz koncertsorozaton belül.
Ezen kívül a Magyar Jazz Szövetség 11 millió Ft összeget kapott a 2021-es évi programok megrendezésére.
További információk: https://nka.hu/konnyuzene-201217/

Lakatos Ablakos Dezső jazz előadóművészeti ösztöndíjra várják ebben az évben is fiatal előadóművészek jelentkezését. Az ösztöndíjat 2005-ben alapították, melynek célja, hogy segítse a 30 év alatti jazz előadóművészek pályakezdését, művészi fejlődését. Jelentkezési határidő: január vége.
Az ösztöndíj egy éven át 3 fő részére, havi bruttó 200.000,- Ft összegű támogatást jelent. Az ösztöndíjat egy fiatal művész legfeljebb két alkalommal kaphatja meg.
A pályázatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kinevezett, a MANK Nonprofit Kft. által működtetett, 5 főből álló szakértői kuratórium bírálja el.
Az ösztöndíj folyósításának időtartama: 2021. január 1.- 2021. december 31.

A pályázat benyújtásának határideje: 2021. január 31., 24:00 óra.
További információ: https://alkotomuveszet.hu/lakatos-ablakos-dezso-jazz-eloadomuveszeti-osztondij/

Több ezres részvétellel zárult a MagyarJazz.hu közönségszavazása. A népszerű internetes portál szerkesztője az alábbiakban foglalta össze a szavazás eredményeit:

„Várakozásainkat felülmúlta, hogy több mint 2000-en küldtek be szavazólapot november 25. és december 27. között. Egy nap egy email címről csak egy szavazólapot vett figyelembe a program, és végül a szavazatok több mint nyolcvan százaléka olyan email címről érkezett, amelyről csak egy szavazatot küldtek portálunknak. A szavazás lebonyolításának mikéntjére még visszatérünk, most lássuk a lényeget!
Összesen négy kategóriában egyezett meg a szakmai szavazat, és a közönségszavazat első helyezettje: Az év magyar jazz albuma (Lukács Miklós Cimbiosis), Az év jazz-zenekara (Modern Art Orchestra), Az év jazzgitárosa (Juhász Gábor) és Az év jazz rézfúvósa (Fekete-Kovács Kornél). Viszont ezek közül egyik kategóriában sem egyezett meg az első három helyezett sorrendje a szakmánál és a közönségnél.
A legszorosabb verseny a jazzgitárosoknál volt, ahol csak 5-8 szavazat különbség alakult ki az első négy helyezett között. De az első három helyezett dobosnál is csak 10 szavazat különbség alakult ki.
Öt jazz-zenész a maga kategóriájában megnyerte a szavazatok egyharmadát: Az év fiatal jazz-előadója kategóriát nyerő Tálas Áron (37,4%), Az év jazz-basszusgitárosa kategóriát nyerő Fonay Tibor (33,6%), Az év jazz rézfúvósa kategóriát nyerő Fekete Kovács Kornél (32,7%), Az év egyéb jazzfúvósa kategóriát nyerő Borbély Mihály 32,1%-kal, Az év különleges jazz-hangszerese kategóriát nyerő Lantos Zoltán 46,9%-kal, aki ezzel a legnagyobb különbségű eredménnyel előzte meg a következő nyertest.
Voltak, akik több kategóriában is bekerültek az első három helyezett közé:
László Attila (4): Az év jazz-zenekara, Az év jazzgitárosa, Az év jazz-zeneszerzője, Az év jazz-hangszerelője
Fekete-Kovács Kornél (4): Az év jazz-zenekara, Az év jazz rézfúvósa, Az év jazz-zeneszerzője, Az év jazz hangszerelője
Lukács Miklós (3): Az év magyar jazz albuma, Az év jazz-zenekara, Az év különleges jazz hangszerese kategóriában
Oláh Tzumo Árpád (3): Az év magyar jazz albuma, Az év jazz-billentyűse, Az év elektronikus jazz-zenei médiaművésze
Oláh Kálmán (3): Az év jazz-zongoristája, Az év jazz-zeneszerzője, Az év jazz-hangszerelője
Tálas Áron (3): Az év fiatal jazz-előadója, Az év jazz-zongoristája, Az év jazz-billentyűse
Orbán György (3): Az év magyar jazz albuma, Az év jazz-zenekara, Az év jazzbőgőse
Németh Ferenc (2): Az év magyar jazz albuma, Az év jazzdobosa
Juhász Gábor (2): Az év magyar jazz albuma, Az év jazzgitárosa
Sárik Péter (2): Az év jazz-zongoristája, Az év jazz-billentyűse
Lantos Zoltán (2): Az év különleges jazz-hangszerese, Az év elektronikus jazz-zenei médiaművésze
Barcza Horváth József (2): Az év jazzbőgőse, Az év jazz basszusgitárosa
Borbély Mihály (2): Az év jazz szaxofonosa , Az év egyéb jazzfúvósa
Borlai Gergő (2): Az év jazzdobosa, Az év elektronikus jazz-zenei médiaművésze

Mielőtt a szavazás lebonyolításának hogyanját még egyszer összefoglalnánk, majd pedig a teljes eredménylistát közölnénk, hadd szögezzük le a sok „nyertes”, „helyezett” és „első” emlegetése közben, hogy ugyan sporthasonlatban és statisztikában beszélünk, a művészet valójában nem számszerűsíthető. A számszerűsíthető része pedig az a támogatás, amit rajtunk keresztül az előadók kaptak, a közönség több ezer tagjától. Szerkesztőségünk és portálunk célja a műfaj népszerűsítése és a hiteles tájékoztatás – némi elfogultsággal.
Igen, a jazz minden válfaja iránt vagyunk érzelmileg elfogultak. Egyéni ízlésünk is van, meg is jelent a szerkesztői szavazatok összesítése során, amelyet megtettünk a közönségszavazás alapjának. Hiszen mint azt olvasóink tudják, a közönségszavazást megelőzően a MagyarJazz szerkesztőségének tagjai kiválasztották a megadott kategóriák szerinti 10 legjobb jazz-zenészt, valamint a 20 legjobb jazzlemezt, amiket 2021-re jelöltek. A kategóriákba 30-40 jelölés érkezett, ami azt mutatja, hogy a szerkesztőség tagjainak ízlése elég nagy szórást mutat, az avantgárdtól kezdve a mainstreamen át a smooth jazzig.
A közönségszavazást, amelyhez a Google űrlapját használtuk, hogy transzparens legyen, három szerkesztő felügyelte. A napi mentésben egy program kivette azokat a szavazatokat, amik egynél többször érkeztek be egy email címről, valamint kiküldött számos ellenőrző emailt a címek valódiságát ellenőrzendő. Sokat elmond a magyar jazz egészének mély beágyazottságáról, hogy a legtöbb szavazó minden kategóriában teljesen kitöltött lapot küldött be (minden kategóriában volt véleménye). Voltak, akik majdnem minden nap szavaztak, de a beérkezett és hitelesített szavazatok 80%-a csak egyszer szavazó felhasználótól érkezett az egy hónap alatt. Általában reggel nyolc és éjfél között érkeztek be a szavazatok, de a karácsonyi időszakban már hajnali 5-től éjjel 2-ig szavaztak olvasóink.”

Bővebben...



Grammy-életműdíjat kapott a száztizenkét éves Lionel Hampton. A vibrafonos zenekarvezető életműve és zenéjének szelleme ma is élő, hiszen a Lionel Hampton Big Band húsz évvel az alapító halála után is aktívan dolgozik. Legutóbb (még a vírusveszély megjelenése előtt) 2020 februárjában volt hallható a nagyzenekar hat estén át a New York-i Birdland klubban. Koncertjeikre minden jegy elkelt. Friss lemezük, a Live at Rossmoor is kelendő. A jelenlegi Hampton-nagyzenekarban több kiváló szólista is hallható, így Jason Marsalis és Jimmy Owens.

Bővebben...



Sajnos az ünnepek alatt is érte súlyos veszteség a jazzéletet: december 30-án hatvannégy éves korában elhunyt Frank Kimbrough zongorista, a Maria Schneider Jazz Orchestra régi tagja (1993 óta). Halálát valószínűleg szívroham okozta. Kimbrough más zenekarokban is feltűnt, de saját együtteseket szintén vezetett. Tizenhat önálló albumot jelentetett meg, főként duó-, trió- és kvartettformátumban. Legutolsó lemeze volt talán a legemlékezetesebb: ezen (2018-ban) Thelonious Monk összes (70) ismert kompozícióját eljátssza zenekarával.

Bővebben...

A JazzTimes munkatársai a tavalyi év végén összegezték, melyek voltak 2020 legfontosabb historikus jazzmegjelenései. Ezek az albumok kerültek a szakemberek listájára:

John Coltrane: Giant Steps (60th Anniversary Super Deluxe Edition) (Rhino)
Charles Mingus: @ Bremen 1964 & 1975 (Sunnyside)
Neil Swainson Quintet: 49th Parallel (Reel to Real)
Charlie Parker: The Complete Savoy 10-Inch LP Collection (Craft)
Dexter Gordon Quartet: Live in Châteauvallon 1978 (Elemental)
Nat King Cole: Straighten Up and Fly Right – The Best of Hittin’ the Ramp: The Early Years (1936-1943) (Resonance)
Nina Simone: Fodder on My Wings (Verve)
Ella Fitzgerald: Ella: The Lost Berlin Tapes (Verve)
Art Blakey & the Jazz Messengers: Just Coolin' (Blue Note)
Thelonious Monk: Palo Alto (Impulse!/Sny)

Bővebben...



Megjelent a Gramofon 2020 téli száma! A szokásoknak megfelelően elsősorban a klasszikus zene és a jazz iránt érdeklődők találnak benne érdekes olvasmányokat. Ismét a hosszabb írásoké a főszerep: a jazzrovatban H. Magyar Kornél ír a száz esztendeje született Ravi Shankarról, Márton Attila pedig szintén a centenárium jegyében emlékezik meg Dave Brubeckről. Egy nemrég megjelent historikus lemezfelvétel, Thelonious Monk Palo Alto albuma az apropója Máté J. György írásának. Az interjúrovatban Bencsik Gyula beszélgetése olvasható Oláh Krisztiánnal és ifj. Oláh Kálmánnal. A lapszám végén néhány lemezkritika egészíti ki a jazzrovat anyagát: Márton Attila Joshua Redman, Bércesi Barbara Karosi Júlia, Retkes Attila pedig a Halper Quintet új albumát ismerteti.




Egy, az Opus Jazz Clubban idén készült felvétel került rá Tóth Viktor Arura Triójának legfrissebb, a Fonó Music kiadásában napvilágot látott lemezére, a Have No Fear-re. Az albumon az 1977-ben született altszaxofonos mellett Lukács Miklós cimbalmos és Orbán György bőgős hallható. A tíz számból álló zeneanyagot egy telt házas koncerten vették fel.

Bővebben...


A BMC Karácsony előtti jazzlemez-újdonságán a Harcsa Veronika - Razvaljajeva Anasztázia - Fenyvesi Márton trió szólaltatja meg Debussy dalait ének-hárfa-gitár trióban. Lemezüknek a Debussy NOW! címet adták.
Minden bizonnyal Debussy is üdvözölte volna az ötletet, hogy műveit másfél évszázaddal később korlátokat nem ismerő művészek oltsák a pillanatba, hiszen a zenei impresszionizmus képviselőjeként maga is erre törekedett. Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész, Harcsa Veronika énekes, valamint Fenyvesi Márton gitárművész és sound designer Debussy legszebb dalaiból készített olyan kortárs átiratokat, amiben mindez lehetségessé válik. A zeneszerző Paul Verlaine és más költők verseire írt művei új fényben mutatkoznak meg a hárfa légiessége és a sotto voce, vagyis a klasszikusnál beszédközelibb énektechnika révén, az élő elektronikus effektek által pedig valódi dimenzióváltáson mennek keresztül.

Bővebben...

Három évtizeddel ezelőtt, a rendszerváltozás idején alakult meg a Magyar Jazz Szövetség, a műfaj mindmáig egyetlen, országos hatáskörű társadalmi és szakmai szervezete. Kezdeményezője és elsőként megválasztott elnöke Gonda János volt, akit Kőszegi Imre, László Attila, Márkus Tibor, majd 2013-tól Bágyi Balázs követett a szervezet élén. A több száz tagot számláló szövetség hivatásos és amatőr muzsikusokat, szakembereket és jazzkedvelőket egyaránt tömörít soraiban. Tevékenysége az idők során folyamatosan bővült, a műfaj általános képviseletén túl rendezvények szervezését, tehetséggondozást, ismeretterjesztést és a jazzért tevékenykedők szakmai elismerését is magába foglalja. Működését pályázatai révén jelentős mértékben támogatja a Nemzeti Kulturális Alap.
Az MJSZ az évfordulóra 30 év jazz/30 Years of Jazz címmel 80 oldalas, képekkel gazdagon illusztrált, kétnyelvű kiadványt jelentetett meg Turi Gábor szerkesztésében. A kötet áttekinti a magyar jazz és a szövetség történetét, bemutat nemzetközi érdeklődésre számot tartó előadókat és az új nemzedéket képviselő fiatal tehetségeket; emellett képet ad a jazz hazai intézményrendszeréről, szellemi hátországáról, és megismerteti az olvasót a szövetség szakmai díjaiban részesült muzsikusokkal, kritikusokkal, szervezőkkel, támogatókkal.
A könyv nem kerül kereskedelmi forgalomba, a vírusjárvány elmúltával a tagság részére ingyenesen elérhetővé válik, illetve a MJSZ hazai és nemzetközi promóciós céljait szolgálja majd. PDF-formátumban elérhető a szövetség honlapján: jazzszovetseg.hu


Száz esztendeje, 1920. december 14-én született Clark Terry, a jazztörténet egyik meghatározó trombitása. A centenárium kapcsán streaming koncerteken és egy filmbemutatóval tisztelegnek a nagy művész emléke előtt. A Keep on Keepin’ On című új film Terry életéről szól, pontosabban két időszakot emel ki hosszú pályájáról: karrierjének kezdetét a korai jazz időszakában, valamint támogatói tevékenységét. A filmkészítők a Terry által mentorált muzsikusok közül Az 1986-os születésű fehér vak csodagyerek-zongoristára, Justin Kauflinra fókuszálnak. Kauflin elnöki ösztöndíjjal került a New Jersey-i William Paterson University padjaiba. Itt ismerkedett meg Terryvel, és életre szóló barátság szövődött közöttük.
Terry minden tehetséget szívesen tanított, első növendéke a tizenkét éves Quincy Jones volt. Az órákért soha nem kért pénzt diákjaitól.
A The Chicago Jazz Orchestra is ünnepli Terry centenáriumát. Minden okuk megvan rá, hiszen az idős művész a zenekarral rögzítette 2004-ben a Porgy és Bess-t.

Bővebben...

A Resonance lemezkiadó jelentette meg nemrégiben Bill Evans 1968-as londoni koncertjét, mely természetesen a híres Ronnie Scott’s Clubban készült Eddie Gomez és Jack DeJohnette társaságában. A húsz számból álló zeneanyagot különböző estéken vették fel, hiszen a trió négy héten át lépett fel esténként Londonban. A program lehengerlő, minden igényt kielégítő: olyan fontos darabok is felcsendülnek a kiadványon, mint az Embraceable You és a ’Round Midnight.

 

Bővebben...

Újabb részletek váltak ismertté Miles Davis és Prince zenei kapcsolatáról. A popénekes 1987-es Sign o’ the Times című dupla lemezének mostani Super Deluxe kiadásán 63 korábban ismeretlen Prince-szám szerepel, valamint tartalmaz egy kétórás DVD-t is, melyen a két muzsikus együtt játszik 1987 szilveszterén az akkor frissen megnyitott minnesotai Paisley Park stúdió ingyenes koncertjén. Az új kiadáson felcsendül a Prince által írt és előadott Can I Play With U? című dal is, melynek eredetileg Davis első Warner-lemezén, a Tutu-n kellett volna napvilágot látnia, de ez elmaradt.

 

Bővebben...


A jazztörténet egyik nagy énekes egyénisége, Joe Williams százkét évvel ezelőtt, 1918. december 12-én született Joseph Goreed néven. Legnevezetesebb felvételeit Count Basie és Lionel Hampton nagyzenekaraival készítette, de csodálatos combolemezeket is ismerünk vele. Néha színészi munkákat is vállalt; a Basie-zenekarral két filmben is látható. Szólistaként 1937-ben kezdte pályáját. 1984-ben Grammy-díjat kapott „Legjobb Jazzénekes Előadás” kategóriában Nothin’ But The Blues című albumáért. 1999. március 29-én hunyt el.

Bővebben...

Denverben, Colorado államban több mint nyolc évtizeden keresztül az El Chapultepec jazzklub volt a műfaj egyik főhadiszállása. A hírekből tudható, hogy a New York-i neves jazzklubok is küzdenek a túlélésért a COVID-19 járvány idején. Sajnos a denveri szórakozóhely már áldozatul is esett a járványnak, adta hírül a Denver Post. A klubot 1933-ban nyitották meg, egy nappal azután, hogy vége lett az alkoholtilalomnak. Az évek alatt házigazdaként vagy csak vendégként sztárok özöne fordult meg itt Bill Clintontól Frank Sinatráig és Paul McCartneytől Mick Jaggerig vagy épp Jack Kerouac íróig, aki az 50-es évek elején törzsvendégnek számított itt.

Bővebben...