•  

  •  

  •  

  •  

  •  

Július 9-én kihirdették, hogy a Doris Duke Alapítvány idei két díjazottja jazzkategóriában Terri Lyne Carrington dobos és George Lewis harsonás lett. A díj fejenként 275000 dollárral jár, melynek felhasználását az alapítvány nem szabályozza.
Az 53 éves Carrington háromszoros Grammy-díjas. The Mosaic Project: LOVE and SOUL című lemezén kizárólag női muzsikusok (Regina Carter, Natalie Cole, Lalah Hathaway, Ingrid Jensen, Chaka Khan, Ledisi, Meshell Ndegeocello stb.) szerepelnek. Money Jungle: Provocative in Blue című albuma 2013-an elnyerte Az Év Legjobb Hangszeres Lemeze címet. Ő az első női hangszeres a jazz történetében, aki elnyerte ezt a címet.
A 66 éves Lewis a Columbia University professzora, amellett neves komponista és harsonaművész. Számos saját nevén kiadott albuma mellett jelentős jazzisták sorával zenélt együtt: Fred Andersonnal, Misha Mengelberggel, Anthony Braxtonnal, Roscoe Mitchellel és John Zornnal és másokkal. 1971 óta tagja az Association for the Advancement of Creative Musiciansnek, és 2008-ban megírta a művészeti szervezet történetét is A Power Stronger Than Itself: The AACM and American Experimental Music címmel. A kötet 2009-ben megkapta az Amerikai Könyvdíjat.

Bővebben...

A Hammond-orgona, gitár és dob együtthangzására épülő zenekarok a jazzben való megjelenésük óta a legnépszerűbb együttesek közé tartoznak. A New York Times már a kilencvenes években a legjobb orgonás triónak nevezte ezt az all-star triót, mely első magyarországi koncertjét adja a Müpában.
Larry Goldings, Peter Bernstein és Bill Stewart szakmai múltja olyan jelentős, hogy az együttes nevében mindhármuk neve szerepel. A Bostonban született Goldings zenekarvezetőként tizenhárom albumot jegyez, ebből nyolcat ezzel a trióval. Nevét azért is ismerhetjük sokan, mert ő az egyik legfoglalkoztatottabb Hammon-orgonajátékos: olyan meghatározó jazzmuzsikusok hívták zenekarukba, mint Jim Hall, Michael Brecker és Pat Metheny. John Scofield és Jack DeJohnette társaként 2007-ben Grammy-díjra jelölték. A jazz műfaján kívül is rendkívül keresett, játékát többek közt olyan előadók lemezein hallhatjuk, mint Elton John, Hugh Laurie, John Mayer, Beck, Tracy Chapman, Sia, India.Arie és a De La Soul.
Peter Bernstein a tradicionális jazzgitározás élvonalának meghatározó alakja. Azt az irányt képviseli, amelyet Wes Mongomery, George Benson és Kenny Burrell neve fémjelez. Ők mind játszottak orgonás trió felállásban - nem véletlen, hogy rá esett a választás a hármasfogat megalapításakor.
Bill Stewart napjaink egyik legsokoldalúbb dobosa. Lehetetlen felsorolni mindenkit, akivel játszott, de Michael Brecker, John Scofield, Joshua Redman és a jazzlegenda Lee Konitz bizonyára számára is a legfontosabbak. Toy Tunes című, legutóbbi közös lemezüket, amelynek repertoárjával Budapestre érkeznek, nemrégiben élőben rögzítették a jazz fellegvárának számító Smalls Jazz Clubban. A trió koncertjére november 19-én kerül sor a Müpában.

Bővebben...

Lehetetlen feladatra vállalkoznánk, ha a European Mantra zenéjét egyetlen stílusba próbálnánk besorolni - zenéjében keverednek a pop, a blues, a metál és a funky jegyei. Az eredmény mégsem a műfajok közötti csapongás: a nagyon különböző stílusokat ugyanis nem összeolvasztani akarják, inkább egy összetett, szélsőséges érzelmi világot mutatnak be a zene segítségével. Az együttest tizennyolc évvel ezelőtt álmodta meg Borlai Gergő, hogy az általa „nem hagyományosnak” nevezett zenei elképzeléseit a közönség elé tárja. Borlai szerző- és producertársa a gitáros Lukács Péter. A billentyűknél az EmeRTon-díjas Nagy János teszi teljessé a hangzást, basszusgitáron pedig Barabás Tamás egészíti ki a nem mindennapi ritmusszekciót.
A zenekar ritkán adhat koncertet, mert Borlai Gergő évek óta Los Angelesben él és világsztárokkal játszik, de amikor csak teheti, Magyarországra látogat, hogy együtt zenélhessen barátaival és a hazai közönséget is elkápráztassa. Az együttes ezen az estén mutatja be új lemezét, amelyet Borlai Gergő Amerikában megélt zenei élményei ihlettek. Olyan koncert lesz ez, amelyen sokkal több hang hangzik el, mint ami egy koncertbe belefér. Nem tévedés - ez lehetséges. Aki ismeri, tudja, aki még nem, itt a lehetőség, hogy megízlelje a felfoghatatlan zene fogalmát. Az European Mantra szeptember 29-én lép színpadra a Müpa Fesztivál Színházában.

Bővebben...

A multiinstrumentalista jazzmuzsikus Korb Attilának szívügye a jazz, és ez távolról sem csupán a játékában nyilvánul meg. Szólistaként és zenekari játékosként is rendszeresen dolgozik azon, hogy a swingkorszakról összegyűjtött ismereteit minél szélesebb körben terjessze, és valódi ritkaságokat mutasson be a közönségnek. Az általa életre hívott és összefogott nemzetközi zenekar a jazz kezdeti történetének egy méltatlanul elfeledett, ám rendkívül fontos alakját idézi fel: Adrian Rollini basszusszaxofon-virtuózt. Rollini a '20-as és '30-as évek, azaz a hot jazz és a korai swing korszakának zenésze volt, aki nem mellesleg zongorán, vibrafonon és egyéb hangszereken is játszott, valamint a kor minden fontos és azóta is híres zenészével dolgozott együtt.
A programban a húszas évek fehér hot jazz stílusának krémje, azaz Bix Beiderbecke, Frankie Trumbauer, Chauncey Morehouse, Arthur Schutt és Joe Venuti repertoárja is helyet kap - Rollini sidemanként játszott velük. A már Európa számos városába eljutott projekt a harmincas években éppen karrierjük hajnalán álló nagy swingkirályokat is megidézi: Benny Goodmant, Gene Krupát, Bunny Berigant, Jack Teagardent és George Van Epst is, akik mindannyian Rollini zenekaraiban játszottak. Az őt basszusszaxofon-játékával képviselő Korb Attilával két francia és két holland virtuóz muzsikál, köztük David Lukács, a magyar származású klarinétművész, akinek játékát rendszeresen Benny Goodmanéhez hasonlítják. A The Rollini Project augusztus 30-án lesz hallható a Müpa Fesztivál Színházában.

Bővebben...

Az augusztus 20-i ünnepet idén is jazzmuzsikával teszi még emlékezetesebbé a Müpa. A hagyományokhoz híven a Jazz 0820 programjában ezúttal ismét a műfaj tradicionálisabb,
közkedvelt irányzata dominál, és a hazai jazzszcéna kiemelkedő alakjai mellett a fiatal jazzgeneráció feltörekvő tehetségei is reflektorfénybe kerülnek majd. Az Üvegteremben a Horváth Balázs Trió muzsikál, akik a 2018-as Jazz Showcase-en ejtették rabul a közönséget és
a szakmát, a Zászlótérben pedig szintén egy fiatalokból álló együttes, az Ifj. Tóth Pisti Trió zenél majd. A kültéri nagyszínpadon a 2019-es Jazz Showcase közönségdíjasa, a Szczuka Panka Quartet nyitja a fellépők sorát. Őket olyan legendás muzsikusok követik, mint Szakcsi Lakatos
Béla és az Oláh Kálmán-Tony Lakatos Quartet, akik jazzes hangszereléssel szólaltatják meg Gábor S. Pál örökzöld szerzeményeit. A koncert már csak amiatt is izgalmasnak ígérkezik, mert a To Meet Again című album anyagát ritkán hallani élőben. A tűzijátékot ezúttal is a Szalóky Béla
vezette Police Big Band koncertje vezeti fel, és azt követően is az ő produkciójukra táncolhat a közönség.

Bővebben...

Július 6-án Rio de Janeiroi otthonában elhunyt a brazil jazz és a bossa nova talán legikonikusabb alakja, João Gilberto. A muzsikus nyolcvannyolc éves volt.
Gilberto Antonio Carlos Jobim és Vinícius de Moraes segédletével teremtette meg a bossa novát az 50-es évek végén. Többek szerint 1959-es Chega de Saudade című közös számuk volt az első bossa nova felvétel a világon. Gilberto varázsának két alapeleme lágy baritonja és finom gitárkísérete volt.
Az énekes/gitáros Amerikába költözött, és mintegy húsz éven át ott lépett fel vezető amerikai jazzistákkal. 1980-ban tért vissza hazájába. A 2000-es évek derekáig rendszeresen fellépett, de alapvetően visszavonult életet élt és kevés lemezfelvételt készített.
Gilberto 1931. június 10-én született Brazília Bahia államában. Tizennégy éves korában kapta meg első gitárját. Évekkel később kimaradt az iskolából a zenészi karrier kedvéért. Rióban 1952-ben elkészült első kislemeze, de klubokban nem akart játszani, zavarta a nagy zaj. Néhány éves kényszerszünet után 1957-ben tért vissza Rióba, voltaképpeni pályája ekkor kezdődött. 1958-ban elkészült a Chega de Saudade első változata, melyen Gilberto gitáron kíséri Elizete Cardoso énekesnőt. Néhány hónappal később Gilberto elkészítette az újabb – saját – változatot. A bossa nova sikere következtében Gilberto 1962-ben meghívást kapott a Carnegie Hallba egy fellépésre. Egy évvel kséőbb feleségével, Jobimmal és Stan Getz szaxofonossal elkészítette szeminális bossa nova albumát. A lemezen felhangzó The Girl from Ipanema világsláger lett.
Gilberto a következő években más nagy amerikai sztárokkal is készített felvételeket: Herbie Mann és Gary Burton a legismertebbek közülük. Házassága 1965-ben tönkrement, és még abban az évben elvette feleségül Miúcha brazil énekesnőt. Alkalmanként a továbbiakban is készített saját lemezeket, például 2002-ben a João Voz e Violão-t. Legszívesebben élő albumokat jelentetett meg. Brazíliába való visszatérése után a fiatalabb nemzedékek dalait is műsorára tűzte. Első otthoni lemezén feltűnik Gilberto Gil és Maria Bethânia.

Bővebben...

A M'Boom ütőszenekar gondolata a néhai dobos klasszis Max Roach fejében született meg: a muzsikus 1970-ben hat jelentős ütőművész társaságában alakította meg a csoportosulást. Az együttes a kongói (és nigériai) mitológiából ismert egyik istenségről kapta a nevét. Az istenséget a m’boom maszkok jelképezik. Roach célja az volt, hogy a változatos ütőhangszerek széles hangszín-skáláját, illetve az egzotikus ütőhangszerekben rejlő tonális lehetőségeket kiaknázza. Roach és társai vállalkozása a világzene egyik korai megnyilvánulásának is tekinthető, hiszen a zenekarban afrikai, ázsiai, európai, dél-amerikai és karibi hangszerek szólaltak meg. A M’Boom egy éven át minden szombaton próbanapot tartott, majd 1972 nyarán turnéra indult. Első lemezüket 1980-ban publikálták. Max Roach 2007-ben bekövetkezett halála után három együttestag, Joe Chambers, Warren Smith és Ray Mantilla tartotta életben a vállalkozást. A mai együttesben még Bobby Sanabria ütős/dobos, a híres Multiverse Big Band vezetője és a Curtis Fuller által csak „kis Ellának” nevezett Mavis Swan Poole énekesnő vesz részt. Legutóbb a Kennedy Centerben adtak koncertet a többnyire washingtoni zenészekből álló, Brad Linde vezette Moving Pictures Orchestra társaságában.

Bővebben...

A kamarajazz kedvelői minden bizonnyal örülnek majd a hírnek, hogy Tor & Vale címmel lemezt adott ki Mark Wingfield gitáros és Gary Husband zongorista. Játékuk az ősi call-and-response struktúrát, illetve rubato improvizációkat kínál az értő közönségnek. A felvételek a La Casa Murada néven ismert, 12. században épült spanyol majorságban készültek Barcelona mellett. A lemezen öt Wingfield-szerzemény és három további rögtönzött darab hallható. A címadó szám egy közel tizenhét perces nagy ívű kompozíció. A Tor & Vale sejthetően az év egyik brit jazz-csúcsteljesítménye.

Bővebben...

Negyvenegy éve, 1978 óta a Contemporary Guitar Improvisation című kiadvány számít a gitározni tanulók egyik bibliájának. A kiadvány bárki érdeklődőt képes megtanítani arra, hogyan kell gitáron improvizálni. A könyv oktatási módszere máig innovatívnak számít. Gyakorlatilag bármely akkordra, bármely hangnemben megmutatja, hogyan rögtönözzünk. A kiadvány még a kotta ismeretét se várja el a növendékektől. A gitáriskola új kiadásához oktató CD-t mellékelnek. Az új kiadás előszavát George Benson írta. A Contemporary Guitar Improvisation ára 42 dollár.

Rebecca DuMaine énekesnő standardokból álló gyűjteményt jelentetett meg Chez Nous címmel a Summit lemezkiadónál. Az albumon tizennégy örökzöldet találunk, például a Blossom Dearie által inspirált When In Rome-ot vagy Antonio Carlos Jobim So Danco Samba-ját. DuMaine szép orgánumát hibátlan artikulálás és swinges frazeálás erősíti. Zenekarában Dave Miller (az énekesnő apja) zongorázik, Chuck Bennett bőgőzik és Bill Belasco dobol. A tizennégy számos repertoárból nyolc felvételen Brad Buethe gitározik.

 

Bővebben...

Három hazai zenei „háttérmunkás” – Gátos Iván billentyűs (Váczi Eszter Quartet, Szörp, Zorán, Random Trip), Studniczky László „Zsatyi” basszusgitáros (Jazz+Az, Zséda, Geszti, Kökény Attila) és Lázár „Occam” Tibor dobos (Zagar, Dj. Bootsie Trio, Chalaban) – a közelmúltban úgy döntött, hogy erőiket egyesítve kiteljesítik a modern jazz, neo-soul, hip-hop, és funk stílusok iránt érzett olthatatlan szeretetüket. Bár az Arca De Noe mind hangzásában, mind struktúrájában a fent említett kortárs underground világ elemeit használja, mégis ezeket a stiláris kereteket valódi hangszereiket megszólaltató, gyakorlott zenészek töltik meg zenei tartalommal. A szabad improvizáció és a szigorú groove-ok világának közös útkeresése hozza létre végül az Arca De Noe egyéni atmoszféráját. Bemutatkozó koncertjük július 10-én lesz az Opus Jazz Clubban.

Bővebben...

Június 6-án hetvenhét éves korában elhunyt Malcolm Rebennack, vagy ahogy a zenei világ ismerte, Dr. John. Évek óta több betegséggel küzdött, végül szívroham végzett vele. Pályája több mint hatvan évet fogott át. Zongorázott és gitározott, valamint énekelt és producerimunkákat vállalt. Hatszor nyert Grammy-díjat. Beválasztották a Rock and Roll Pantheónba, fellépett a Super Bowlon és a Fehér Házban. Bárhol koncertezett is, szűkebb hazája, New Orleans levegőjét, hangulatát magával vitte. Zongorastílusában a blues, a boogie és latin elemek keveredtek. Játékára olyanok hatottak elsősorban, mint Professor Longhair, Champion Jack Dupree, Fats Domino, Huey “Piano” Smith és James Booker, valamint Pete Johnson és Big Maceo Merriweather.
Az 1941-ben született muzsikus tizenéves korában már profi gitárosnak számított. Később az Ace lemezkiadónál kapott fontos beosztást. Az 1960-as évek elején kezdett komolyabban zongorázni. Kétéves, kábítószerélvezet miatti börtönbüntetését követően Los Angelesben próbált szerencsét: 1968-ban jelent meg első saját albuma Dr. John néven. Művésznevét egy 19. századi New Orleansi voodoo paptól kölcsönözte. 1981-ben adta ki híres Dr. John Plays Mac Rebennack albumát. Három évvel később Monk-szerzeményekből álló lemezt jelentetett meg, majd jazz standardek következtek az In a Sentimental Mood-on (1989). Bluesalbumán (Goin’ Back to New Orleans) szerepelt a Neville Brothers, Pete Fountain klarinétos és Al Hirt trombitás. 1994-ben megjelentette önéletrajzát Under a Hoodoo Moon: The Life of the Night Tripper címmel. Élőben a 2017-es New Orleans Jazz Festivalon lépett fel utoljára.

Bővebben...

Hatvan esztendővel ezelőtt Louis Armstrong elérkezettnek látta az időt, hogy egy nagylemezen állítson emléket a korai jazztrombitások egyik legnagyobb alakjának, Joe King Olivernek. Az Audio Fidelity jelentette meg a Satchmo Plays King Olivert, rajta olyan számokkal, mint a St. James Infirmary, a Dr. Jazz, a Panama, a None of My Jelly Roll és a Jelly Roll Blues. Az évforduló kapcsán a JazzTimes hosszabb cikkben foglalkozik Armstrong lemezével, illetve annak címzettjével.

 

Bővebben...

Az idei év egyik legfontosabb braziljazz-lemezét a világhírű gitáros és arranzsőr, Carlos Barbosa-Lima jegyzi. A Delicado-n a mai brazil jazz vezető muzsikusai kísérik a gitárost: többek között Duduka Da Fonseca dobos és Nilson Matta bőgős. A siker egyik záloga a nagyszerű repertoár, melybe olyan örökzöldek is beletartoznak, mint a Tico Tico, a Samba de Orfeu és az A Felicidade.

 

 

Bővebben...



A The Ed Palermo Big Band korábban arról volt nevezetes, hogy remekül áthangszerelt feldolgozásokat készített Frank Zappa és Todd Rundgren szerzeményeiből. Idén újabb útra lépett a nagyzenakar, és A Lousy Day in Harlem című új lemezén (Sky Cat Records) vegytiszta jazzműsorral áll elő. Olyan szerzők darabjait szólaltatja meg a tizennyolc fős zenekar, mint Duke Ellington, Thelonious Monk, John Coltrane és Egberto Egberto Gismonti. Az arrangement-ok mind az altszaxofonos zenekarvezető munkái.

Bővebben...