•  

  •  

  •  

  •  

  •  



A nagyzenekari jazz barátainak jó hír, hogy nemrég megjelent Jim McNeely és a Frankfurt Radio Big Band közös albuma, a Barefoot Dances and Other Visions (Planet Arts 301721). Az albumon egy héttételes szvit hallható, melyet McNeely 2014-ben komponált a német nagyzenekar részére, mellyel korábban már hat éven át együtt dolgozott. McNeely vezényel, és a tizenhét tagú nagyzenekar fúvósszekciójában hallhatjuk Tony Lakatost is tenorszaxofonon, fuvolán és altfuvolán.

Bővebben...


Art Kane művészeti igazgatóként dolgozott, de nagy vágya az volt, hogy egész állásban fotóművészként folytathatja pályáját. 1958-ban megtudta, hogy az Esquire magazin különszámot készül szentelni a jazznek, ezért rábeszélte a magazin főszerkesztőjét, Harold Hayes-t, készítsenek csoportképet jazzistákról egy harlemi utcán. Kane eredetileg tizenöt zenészre gondolt, végül ötvenheten álltak a fényképezőgépe elé. Ez a kép lett az “A Great Day in Harlem”, minden idők egyik leghíresebb jazzfotója.
Nemrég volt a fénykép elkészültének 60. évfordulója. Ebből az alkalomból a fényképész fia, Jonathan Kane könyvet jelentetett meg róla Art Kane Harlem 1958 címmel. A reprezentatív kiadványhoz Quincy Jones és Benny Golson írt előszót. Utóbbi Sonny Rollins mellett az egyetlen még élő muzsikus a fotón láthatók közül.



Myra Melford zongoraművész évtizedekkel ezelőtt költözött New York-ba, ahol hamarosan az avantgarde jazz egyik meghatározó egyéniségét tisztelték benne. Az ezüsthajú pianista azóta átköltözött a nyugati partra, de hírneve töretlen. Legutóbb The Other Side of Air című lemezével jelentkezett tavaly novemberben. Az albumot a Firehouse 12 label jelentette meg. Melford legtöbbször kvintettjével, a Snowy Egrettel dolgozik. Említett új lemezét két kedves képzőművésze, Cy Twombly és William Kentridge művei ihlették.

Bővebben...

A The New Orleans Jazz & Heritage Festival vezetősége bejelentette, hogy idén 50. alkalommal is megrendezik a híres jazzfesztivált, melyen fellép a The Rolling Stones is. Amerikában szinte hagyománnyá vált, hogy a jazzfesztiválokon pop-, blues- és soul-előadók is feltűnnek, alighanem azért, hogy több jegyet lehessen értékesíteni. Mick Jagger zenekara idén lép fel először jazzfesztiválon. A meghívott előadók között találjuk még Chris Stapleton countryénekest, Katy Perry popénekesnőt, Van Morrison veterán rockénekest, valamint a funky zenéjéről ismert Earth, Wind & Fire együttest.

Bővebben...

Február 17-én rendezik meg az év egyik legkülönösebb jazzfesztiválját Nownet Arts Festival címen, melyen a különböző helyszíneken (New York, Toronto, Zürich stb.) tartózkodó muzsikusok az interneten kapcsolódva össze adnak elő szabad improvizációkat. Az elhangzó zenék élőben meghallgathatók itt: www.nownetarts.org/nownet-arts-festival-2019
„Fellép” a fesztiválon a londoni Ng Chor Guan "Mobile Phone Orchestra" című műsorával, majd Mark Dresser bőgős triója Denman Maroney zongoristával (Nem York) és Matthias Ziegler fuvolistával (Zürich). Végül egy nagyobb zenekar ad elő Sarah Weaver (New York) vezényletével.

Néhány évvel ezelőtt a Washington Post kritikusa fogalmazta meg találóan: “Kenny Garrett koncertjei előtt viharjelzést kellene fellőni.” Kenny Garrett vitathatatlanul a világ egyik legjobb altszaxofonosa. Az igen sajátos hangszínnel, stílussal rendelkező amerikai zenész a jazz talán legnagyobb hatású alakja, Miles Davis zenekarában vált igazi világsztárrá. Legendás felelgetős játékuk, Garrett lenyűgöző, erőteljes szólói már most a jazztörténet legjobb, maradandó pillanatai közé tartoznak. Szédületes pályafutása tizennyolc évesen Duke Ellington zenekarában indult és Miles Davis, Art Blakey, Pharoah Sanders, Marcus Miller, John McLaughlin, Pat Metheny, Herbie Hancock, Branford Marsalis, John Scofield és Michael Brecker mellett folytatódott, hogy csak a legfontosabb neveket említsük. De zseniális játékát megcsodálhatjuk akár Sting lemezein is. Legközelebbi budapesti koncertje március 29-én lesz a MOMKultban.

Bővebben...

Újabb súlyos veszteség érte a nemzetközi jazzvilágot! Január 9-én az Englewood Cliffs-i (New Jersey) Lillian Booth Actors Home-ban nyolcvanegy éves korában elhunyt Joseph Jarman szaxofonos, ütős, költő és komponista, a chicagói Association for the Advancement of Creative Musicians (AACM) alapító tagja, az Art Ensemble of Chicago zenekar meghatározó személyisége. Szívroham végzett vele.
Jarman 1968-tól 1993-as visszavonulásáig volt tagja az Art Ensemble-nak. Egyike volt a zenekar azon szereplőinek (Malachi Favors és Don Moye mellett), akik minden fellépésükön afrikai arcfestékkel és ruhákban jelentek meg, de tánccal és más gesztusokkal is emlékeztették a közönséget a zene afrikai gyökereire. A zenekar jelszava ez volt: “Great Black Music, ancient to the future”.
Jarman 1968 előtt saját kvintettjét vezette, de később is készített szólólemezeket, többek között az AEC dobosával.
Az 1937. szeptember 14-én született muzsikus leszerelése után, 1958-ban ismerkedett meg chicagói szaxofonosokkal, Anthony Braxtonnal és Henry Threadgillel. Ekkoriban már ő is évek óta klarinétozott és szaxofonozott. Ugyanebben az időben találkozott először két majdani zenekari társával, a szaxofonos Roscoe Mitchellel és a bőgős Malachi Favorsszel. 1961-ben Jarman csatlakozott az Experimental Bandhez, melyet a pianista Muhal Richard Abrams irányított Chicagóban. Ebből a zenekarból alakult meg 1965-ben az Association for the Advancement of Creative Musicians. Song For címmel 1966-ban jelent meg Jarman első lemeze. E lemezen hallható a zongorista Christopher Gaddy, aki fiatalon, 1968-ban hunyt el. Jarman kvintettje maradékával készítette el 1968-ban As If It Were the Seasons albumát. Ezt követően Charles Clark, a zenekar bőgőse is meghalt, Jarman pedig feloszlatta az együttest. A lelki válságba került muzsikuson Roscoe Mitchell segített, meghívta Roscoe Mitchell Art Ensemble nevű zenekarába. Az együttest rövidesen átkeresztelték - Art Ensemble of Chicago lett a neve. Végül kvintettformációvá alakult két szaxofonossal, bőgőssel, dobossal, valamint Lester Bowie trombitással.
1969-től évekig Párizsban élt az együttes. A 70-es évek elején tértek haza, Jarman pedig 1982-től New York-ban élt. Tevékenysége ezután kettős lett: zenélt tovább, de 1990-től buddhista papként is működött. 1996-ban egy időre felfüggesztette visszavonultságát: csatlakozott az Equal Interest trióhoz, melyben Myra Melford zongorázott és Leroy Jenkins hegedült. Közben aikido-oktatással is foglalkozott Brooklynban. 2003-ban több év kihagyás után ismét csatlakozott az Art Ensemble of Chicago zenekarhoz: játéka hallható The Meeting című lemezükön, majd még két albumon: Sirius Calling és Non-Cognitive Aspects of the City. Ezután egészségi állapota megromlott, 2011-ben agyműtéten esett át. 2017-ben egy alkalomra még visszatért a zenekarhoz, amikor fennállása 50. évfordulóját ünnepelte az AEC.

Bővebben...

 

John McLaughlin, a legendás gitáros ismét Budapesten koncertezik! Az elmúlt ötven évben McLaughlin olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Carlos Santana, Chick Corea, Jaco Pastorius, Paco de Lucia vagy Al Di Meola. A brit származású, de Amerikában híressé lett muzsikus többször járt már hazánkban, ezúttal a MOMSportba látogat április 20-án.

 

Bővebben...

A Jazz Showcase második napján (február 9-én) elsőként a Nagy Emma Quintet csap a húrok közé, akik tavaly első helyezést értek el a Belvárosi Jazzversenyen. Ezt követően a soul, neo-soul, r'n'b, jazz és groove elemeit ötvöző Senga, majd a neves mestereket magáénak tudható zongorista, Farkas Zsolt kvartettje mutatkozik be a közönségnek. A szombatot a Tzumo Árpád által alapított Solati Music zárja. A zárónapra is érdemes lesz ellátogatni, hiszen fellép a groove-os, drum and bass- és swing alapú zenékből inspirálódó Varga Tivadar Trió, a kortárs modern jazzt lírai free hatásokkal játszó Varga Dániel Quartet és a közös improvizatív örömzenélést előnyben részesítő Bencze Alma Project 4. Az eseménysorozat zárásaként a Karosi Júlia Quartet a New York-i jazzélet egyik legkeresettebb gitárosa, Ben Monder társaságában varázsolja el a közönséget.

Bővebben...

A Párniczky Quartet egyedi stílusa egyformán gyökerezik a jazzben, a kortárs klasszikus zenében és a magyar népzenében. Az együttesvezető Párniczky András Bartók olyan műveinek feldolgozásával hozott létre saját repertoárt, mint a Mikrokozmosz, a Tíz könnyű zongoradarab és a Kontrasztok részletei. A bartóki dallamok és harmóniák integrálása számos szokatlan megoldást kínál a jazzben, új utakat nyitva a zenészek számára az improvizációban. Párniczky András és a fúvós hangszereken játszó Bede Péter háromszáznál is több koncerten lépett már fel együtt itthon és a világ számos rangos helyszínén, köztük a New York-i Guggenheim Múzeumban, a brüsszeli Bravo Művészeti Fesztiválon, az athéni Technopolis Jazzfesztiválon és a Klezmore Fesztiválon Bécsben. „Legyünk büszkék - mi, magyarok - Bartókra, no de arra is, hogy olyan jazzistáink vannak, mint Párniczky András és partnerei!” - olvashattuk az együttesről, amelyhez ezúttal két olyan külföldi sztár csatlakozik, akik amellett, hogy kiváló hangszeres szólisták, játékukkal szervesen illeszkednek a zenekar unikális koncepciójához: a portugál bőgős, Carlos Bica, akit hazájában Az év zenészévé választottak, valamint az ECHO Jazz-díjas dobos, Dejan Terzić. A vendégművészek olyan muzsikusokkal léptek már színpadra vagy készítettek lemezfelvételt, mint Joe Lovano, Lee Konitz, Enrico Rava, Jim Black, Frank Möbus és Markus Stockhausen. Február 8-án este Párniczky András zenekara lesz hallható a Jazz Showcase főműsorszámaként.

Bővebben...

A Mordent Quintet 2018-ban alakult trióként, melyben Raboczki Balázs szaxofonos mellett Richter Ambrus dobolt és Miskolczi Márk bőgőzött. Később csatlakozott hozzájuk Táborszky Bence trombitás. A Jazz Showcase idejére egészülnek ki Jónás Rezső zongoristával, így a zenekar végül elnyeri végleges formáját, melyben a szólisztikus játékmód mellett immár a harmóniai kötöttségek egyensúlyozzák zenéjüket. Többnyire John Coltrane, Ornette Coleman vagy McCoy Tyner világát próbálják meg mai köntösbe bújtatni, így olyan zenészek is inspirálják őket, mint Marquis Hill, Braxton Cook vagy Shabaka Hutchings - az eredmény pedig a post-bop, a szabad zene és a hip-hop különleges elegye. A kvintett február 8-án lép színpadra a Müpában.

Bővebben...

Szczuka Panka klasszikus és népzenei tanulmányok után, 14 évesen kezdett el jazzt tanulni a pomázi Teleki-Wattay Művészeti Iskolában. Első helyezett volt a II. Országos Jazz-zenei Versenyen szólóének kategóriában, 2018-ban pedig a Magyar Jazz Szövetség által megrendezett „Az év fiatal jazz-zenésze” verseny döntőjébe jutott. 2018 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzének szakos hallgatója. Két éve játszik együtt Menyhért Márton gitárossal; Panka & Malac nevű duójuk Cseke Dániel szaxofonossal, Arday Dániel bőgőssel és Baranyi Bence dobossal bővült kvintetté. Repertoárjukban standardek mellett mai jazz- és popszámok is helyet kapnak. Szintén február 8-án lesznek hallhatók a Müpában, a Jazz Showcase résztvevőjeként.

Bővebben...

Immár tizenkettedik alkalommal ad otthont a Müpa a közép-európai régió egyik legfontosabb zenei tehetségbörzéjének, a Jazz Showcase-nek. Ezúttal is háromszor három fiatal csapat verseng a zsűri és a közönség kegyeiért a délutáni koncerteken. A fellépők a legkülönbözőbb jazzstílusokban és hangszer-összeállításokban lesznek hallhatók. A szakmai fődíjas és a közönségdíjas 2019-ben újabb fellépési lehetőséget kap a Müpában, de különdíjak is gazdára találnak. A rendezvény szakmai partnere a Magyar Jazz Szövetség, a Zempléni Fesztivál és a Jazztanulmányi Kutatócsoport (Jatakucs).
A 2013-ban alapított Organism zenekar klasszikus, orgona-gitár-dob felállású Hammond-trióként működik. Két lemezzel is büszkélkedhet, melyeken saját darabok hallhatók. Hatással van rájuk a gospel, a blues és a funk, illetve a kortárszene. Koncertjeiken gyakran szerepet kapnak Jimmy Smith és Eddy Louiss, azaz a Hammond-orgona ikonikus alakjainak szerzeményei is. Játszottak Európa számos városában, köztük Berlin, Krakkó, Prága és Brno legjelentősebb jazzklubjaiban, valamint koncertet adtak a lengyelországi Kielcében rendezett International Hammond Meeting jazzfesztiválon. Koncertjük február 8-án lesz a Müpában.

Bővebben...



December 29-én ötven év után ismét láthatta a közönség Duke Ellington 1966. február 21-én rögzített koncertfilmjét, melyet az angliai Coventry Cathedralban vettek fel a zenekarvezető európai Concert of Sacred Music turnéján. Annak idején a brit ABC Television (ITV) sugározta Ellington templomi fellépését Celebration címmel. A zongorista-komponista Come Easter című szerzeménye kifejezetten a coventry-i hangverseny tiszteletére készült.

Bővebben...

December 2-án Jersey Citybeli otthonában elhunyt a 60-as évek New Thing „iskolájának” egyik utolsó képviselője, a nyolcvanéves Perry Robinson klarinétos. Halálát szívproblémák okozták. Robinson helyét a free klarinétozás történetében Jimmy Giuffre és John Carter között jelölhetjük ki. Mintegy 60 esztendőt átfogó pályája során százhúsz albumot készített.
Robinson a neves dalszerző, Earl Robinson (“Joe Hill,” “Ballad for Americans,” “The House I Live In”) fia volt. 1938. szeptember 17-én született New York-ban. Gyerekkorában a család Los Angelesbe költözött, Robinson ott tanult meg klarinétozni. Korai éveiben nemcsak a jazz, hanem a folkzene is nagy hatással volt rá (Woody Guthrie, Lead Belly). Jazzmentora Tony Scott volt. Robinson egy ideig Spanyolországban élt, ahol Jon Mayer zongorista együttesében játszott. Első saját lemezét 1962-ben jelentette meg a Savoynál. 1965-ben játszott Henry Grimes ESP-Disk-lemezén (The Call), Peter Kuhn szaxofonos ennek a felvételnek a hatására kezdett el klarinétozni. Freejazz körökben jól ismertek közös munkái a pianista Burton Greene-nel. Robinson a 70-es években tagja volt a Jazz Composers Orchestrának, játszott Carla Bley operájában, az Escalator Over the Hill-en, valamint a Charlie Haden vezette Liberation Music Orchestrában. Oszlopos tagja lett a New York-i loft jazz szcénának, és együttműködött Darius Brubeckkel a Two Generations of Brubeck kiépítésének idején.

Bővebben...