A jazztörténeti hűség kedvéért tudnunk kell, hogy az 1880-as évek végén kialakult zenei műfaj a ragtime, erősen hatott a jazzre és abba beolvadva egyik lényeges elemévé vált. Kialakulásának helyszínei a korabeli kocsmák, mulatók és szórakozó negyedek, amiből az következik, hogy igen vidám lüktető szórakoztató műfaj volt, amelyre még adott esetben táncoltak is.
A ragtime megítélése és társadalmi elfogadottsága a korabeli Amerikában, a mai rap-hez volt hasonlítható. Ezen I. Berlin: Alexander’s Ragtime Band c. kompozíciója változtatott.
A jazz kialakulását követően a ragtime nem szűnt meg, hanem mint önálló zenei műfaj élt tovább a mai napig. Európában „A nagy balhé” c. film után vált igazán népszerűvé, amelyben igazi ragtime slágereket hallhatott a közönség. A Budapest Ragtime Band megalakulásához is döntően hozzájárult ez a film.
A ragtime hangulatában, előadásmódjában, formájában, harmonizálásában és dallamvilágában alkalmas arra, hogy jazz zenekarok, kisebb-nagyobb klasszikus formációk, rézfúvós együttesek stb. vagy akár vokálisan is feldolgozzák és műsoron tartsák.
Előadhatják átharmonizálva, improvizálhatnak rá és megszólalhat rendkívül kifinomultan, a klasszikus zene hagyományainak megfelelően.
Tehát összegezve: számtalan zenei stílus alkalmazhatja és alkalmazza is előszeretettel. Ebből kifolyólag nagyon sok ízlést tud kielégíteni és alkalmas a mindenkori közönség színvonalas szórakoztatására, amelynek soraiban egyaránt megtalálható a gyermek és időskorú, tinédzser és jóravaló átlagpolgár egyaránt.
A ragtime műfaj ápolására, megszerettetésére és megismertetésére alakult zenekarok, pl. Budapest Ragtime Band, akik egyéni hangvétellel, hangszerelési fordulatokkal ültették át az eredeti zongorakottákat. Természetesen ma a világban nagyon kevés „vegytiszta” ragtime zenekar van, de ez a nagyszerű zenei stílus irányt adó lehet és kell is, hogy legyen minden tradicionális jazz-t játszó zenekarnak.
Gayer Ferenc
Fidelio