Ferenc Nemeth/Night Songs

Ferenc Nemeth alias Németh Ferenc egykoron a Zeneakadémia jazz tanszakának és a magyar jazzéletnek dobos üdvöskéje néhány éve már Amerikában él. Diploma után ösztöndíjjal a bostoni Berklee School-ban majd további ösztöndíjakkal más amerikai intézményekben képezte tovább magát, és közben játszott egy sor nagy névvel. 25 közreműködés után ez az első saját albuma, melynek felvételei 2005-ben készültek. Az együttes, melyben néhány olyan muzsikus gyült össze, akikkel Ferenc időnként együtt játszott alkalmi csoportosulásokban, túlnyomórészt az ő kompozicióit játssza saját hangszerelésében. Az együttes erősségei a coltreniánus szakszofonos Mark Turner, John Pattittucci valamint a a feltörekvő sztárok között szereplő nyugat-afrikai származású gitáros Lionel Loueke. A kompoziciók swing és latin karakterek két szakszofonra Tristano-t idéző felrakásban, de van egy funky darab is, és a vázolt atmoszférát időnként megtöri a Loueke által importált trendi afro etno groove. A lemez csúcspontja az egyetlen ballada Pattittucci emelkedett arco szólójával, és a tenoron ágáló, lamentáló Mark Turnerrel. A zenekarvezető dobos lévén nem igyekszik eluralkodni az anyagon. A projekt magán viseli a debütánsok mindent egyszerre akaró attitüdjének gyermekbetegségeit. Rengeteg a hosszadalmas intro, extrakórus, átvezetés, kóda melyekből olykor nehezen bontakozik ki a zenei folyamat. A zenekar többi tagja polirozottan,olykor virtuózan de mégis iskolásan szólal meg. Mindettől függetlenül ez egy szimpatikus album, melyet ajánlatos inkább részletekben hallgatni így kiemelvén szépségeit.

Szigeti Péter