„Dalszerző vagyok, ami nem azonos a költővel. A költészet szenvedély, vezetőm, aki mindig kéznél van, és a legfőbb inspirációm. A zene nyelvével szemben a szavak mindenki számára elérhetőek. Akár a költészetet tanulmányozom akár a zenét, közvetlenül az eredeti forrásból várom az útmutatást. Nem tudok a költészetről beszélni, de ismerem. Ezeket a tanulmányokat egymagam folytatom logikával és szorgalommal, de a művészet nem jön létre a logika vagy szorgalom által. Akárcsak a zene a költészet is a szájunkban, fülünkben és a levegőben jön létre. Mivel a költészet zene, és a zene mágikus minőség, így a költészet is az.” Patricia Barber 2003-ban kapta meg a kitüntető Guggenheim ösztöndíjat zeneszerzésre, és ennek keretében három évig dolgozott Ovidius Metamorfózisain alapuló dalciklusán. A The Moon és a Whiteworld már a 2005-ös debreceni koncert programján is szerepelt, és elmondta, hogy az ötletet egy szinházi adaptációból merítette, melyet a Broadway-en látott, és arra késztette, hogy elolvassa. Nagyon tetszett, és alkalmasnak találta szerkezetét egy dalciklus megalkotására, imádott együtt csapongani, barangolni Ovidiusszal. Intenzíven tanulmányozta a 19. század dalszerzőit, harmonizációikat. Nehéz néhány szóval megfogalmazni, hogyan jön össze a latin költészet, a 19. századi bécsi klasszikus dal és a jazz, de Patricia Barber világában mindez logikusan épül egymásra. A Mythologies nem készült a szélesebb jazzpublikum számára, akik a 40-es, 50-es évek búgó dizőzeinek mai inkarnációit hallgatják szívesen, de aki már megszerette Patricia Barber világát, most megértheti, hogy a suttogó, intim dalolás, a minimalista zongorajáték kiemeli a szavak költészetét még hiányos nyelvismeret esetén is.
Szigeti Péter
.