•  

  •  

  •  

  •  

  •  

 

Joel Harrison: Harbor

 

Joel Harrison nem ezzel a lemezével bizonyítja először, hogy eredeti figura, akivel érdemes számolnia mindazoknak, akik a mai jazz lehetséges trendjeivel foglalkoznak. Kompozíciói homogének, és markánsan vegyítik az előre megírt, illetve rögtönzött elemeket, valamint a kortársi, mind nyitottabb jazz által felszívható zenei hagyományokat. Ilyesmivel kísérletezett Harrison korábban a névrokona, George Harrison szerzeményeit feldolgozó lemezén is.

A többek között Karl Berger és Roscoe Mitchell kurzusain beavatódott muzsikusnak mind zeneszerzőként, mind gitárosként legnagyobb érdeme, hogy sikerül új nyelvet találnia az amerikai jazzélet bábeli zűrzavarában, ráadásul e nyelvet  hagyományos kvintettösszeállításban „beszéli”.

Kíséretéből érdemes kiemelni a virtuóz David Binney altszaxofonos játékát, akiről/akitől remélhetőleg szintén sokat fogunk még hallani.

 

Máté J. György

.